Vasné Tóth Kornélia
2012-11-02 14:25
 

Aktuális / Current

Bemutatkozás / Introduction

Kapcsolat / Contact

Megjelent munkáim / Published works

Publikációk, közéleti szereplések / Publications and public appearances

Publikációs lista / List of Publications

Rólam írták / About me

Ex libris / Bookplate

Helytörténeti barangolás / Local history

Tesztek / Tests

Főoldal / Main page

Linkajánló / Links

 

Szent Mihály-szobor, Kölni katedrális

Szent Mihály templom.(Érd, Szent Mihály tér)


 
 

Szentek Érd történetében

(írta: Vasné Tóth Kornélia)

Szent Mihály – ünnepnapja szeptember 29. A három arkangyal egyike. Búcsújáró helye Monté Garganoban.
A mennyei karok vezére, aki legyőzte a sárkányt (amely a Sátánt jelképezi). Harcosként ábrázolják, gyakran egy mérleggel, és a jó halálért fohászkodnak hozzá. Héber eredetű név, jelentése: „mi ká él” = „ki olyan, mint az Isten?”

A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály (Mihály arkangyal) egyike a 7 arkangyalnak (főangyalnak), ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja. Harcos és Isten büntetésének végrehajtója.
Kultusza először a keleti egyházban bontakozott ki, majd Európa-szerte, de főleg Dél-Európában terjedt el. Az első évezred fordulóján a chiliasmus időszakában lett az egyház ősi oltalmazója mellett a halottak szószólója is.
A középkori Mo.-on Szent István korától nagy kultusza volt. A 18. sz. közepéig Szent Mihály napja hazánkban parancsolt ünnep volt. A gazdasági év őszi fordulójára esett. Főként gazdasági élettel összefüggő hiedelmeket és szokásokat, időjárási megfigyeléseket fűztek hozzá.

Érdi vonatkozás

Érden a Szent Mihály templom róla kapta a nevét. A török időkben a templomot lőporraktárnak használták, majd a XVII. században felrobbantották. A falak nem pusztultak el teljesen, 1703-ban az Illésházy-család segítségével a templom hajóját újra beboltozták.  A XV. századi romokon újjáépülő templomot 1723-ban áldották meg.
Belső díszítése, felszerelése, oltárai a XVIII. század közepén mondhatók a leggazdagabbnak. Főoltárán Szent Ferenc, Szent Antal és Szent Péter szobrai álltak, és Szent Mihály képe volt látható. Jobb oldali mellékoltárát a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére állították, bal oldali oltárát Szent János és Szent Mihály szobrai díszítették. Az oltárok 1743-ban készültek.
Illésházy János (?-1799) tette a legtöbbet Érd szépítéséért. 1774-ben toronnyal bővítette a Szent Mihály templomot, majd emeletet húzatott az új plébániaházra. A templomkertet szobrokkal (pl. Nepomuki Szent János szobra), keresztekkel ékesítette. Fia, Ferenc 10 évesen ismeretlen körülmények között (talán járványban) Érden halt meg, és a templomban temették el (1789).
A templom körül 1793-ig temető volt, amelyet kőfalú kerítés vett körül. A templomkertben történő temetkezést Mária Terézia 1774-ben tiltotta be.

Szent György, Nepomuki Szent János, Szent Mihály, Szent Rókus, Szent Rozália, Szent Sebestyén, Szent Walburga, Szent Bernadetté,

Szent életű Bogner Mária Margit