Vasné Tóth Kornélia
2012-11-02 14:39
 

Aktuális / Current

Bemutatkozás / Introduction

Kapcsolat / Contact

Megjelent munkáim / Published works

Publikációk, közéleti szereplések / Publications and public appearances

Publikációs lista / List of Publications

Rólam írták / About me

Ex libris / Bookplate

Helytörténeti barangolás / Local history

Tesztek / Tests

Főoldal / Main page

Linkajánló / Links

 

 

Szent Rókus ábrázolása a felső combján pestises keléssel

 

Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália kápolna (Érd)


 
 

Szentek Érd történetében

(írta: Vasné Tóth Kornélia)

 

Szent Rókus (1293-1327) – ünnepnapja augusztus 16. A pestisben szenvedők, a sebészek, a halottvivők, a gyógyszerészek, az útburkoló munkások, a zarándokok, az utazók, a rokkantak és a rabok védőszentje a XV. századtól. Neve germán eredetű, jelentése bizonytalan (talán: „világi hívő”).

Francia földön, Montpellier-ben született. Felserdülvén remetének állt, vagyonát felosztotta a szegények között, majd Rómába zarándokolt. Útközben pestisjárvány tört ki, Rókus a betegeket gyógyítgatta – legendája szerint – a kereszt jelével. Rómából visszatérőben Piacenzában maga is megbetegedett. Előbb egy angyal, majd egy hozzászegődött kutya ápolta: kenyeret hordott neki, és sebeit nyalogatta. Amikor felépült, hazaindult. Otthon nem ismerték fel, kémnek nézték, és börtönbe vetették. Öt év múlva ott halt meg.
Róla nevezték el a budapesti Rókus Kórházat. Szegeden egy városrészt neveztek el róla, és létezik egy Rókus nevű település Szlovákiában is.
Noha az egyház hivatalosan sohasem avatta szentté, mégis tisztelt és szeretett alakja volt a katolikus jámborságnak.
1485-ben földi maradványait a velenceiek ellopták Montpellier-ből, és Velencébe vitték. Megalapították a Szent Rókus Társaságot (Scuola di San Rocco), melynek tagjai az ő védnöksége alatt betegek gyógyításának szentelték magukat. Hasonló intézményeket: Rókusnak szentelt templomokat, s hozzájuk kapcsolódó közkórházakat ettől az időtől kezdve Európa más országaiban, így hazánkban is alapítottak (Pesten 1796-98 között épült fel).
Zarándokruhában ábrázolják, sebbel a combján; egy kutya van a közelében egy szelet kenyérrel. A pestis ellen fohászkodnak hozzá. (Sebestyén, illetve Kozma és Dámján orvosszentek társaságában is ábrázolják).

Érdi vonatkozás

„a kápolna a budai út felé, a régi római út és a török mecset mellett 1734-ben épült, a nagy pestis alkalmával Szent Rosalia és Fábián Sebestyén tiszteletére, a község által tartatik fel, egy haranggal van ellátva, mely harang St. Rochus és Szent Kereszt tiszteletére van szentelve.” (Kereskényi Gy. 1886. 10. o.)
A Külső-Római úton áll az 1734-ben emelt kápolna – erősen megújított formában. Homlokzatán dombormű látható. Az oltárt korábban csodálatos, a XVIII. században készített, Szent Sebestyént és Szent Rókust, valamint a gyermek Szent Rozáliát ábrázoló fából faragott szobrok díszítették. A kápolna előtt régen egy Szentháromság-oszlop állt. Régi fényképfelvétel tanúsága szerint a kápolna kőkerítésének sarkán, népies bájjal megformált Piéta szobrot helyeztek el, amely ma a plébánia udvarán tekinthető meg. A kápolna legutóbbi helyreállítása 1984-ben történt.

Szent György, Nepomuki Szent János, Szent Mihály, Szent Rókus, Szent Rozália, Szent Sebestyén, Szent Walburga, Szent Bernadetté,

Szent életű Bogner Mária Margit